Kurschak

Szervező: Bolyai János Matematikai Társulat

Résztvevők: az adott évben érettségizettek és középiskolai tanulók
Hatókör: országos
Forma: egyéni, hagyományos
Fordulók száma: egy
Nevezési díj: nincs

 

A Kürschák József Matematikai Tanulóversenyt 1894-ben indította a Bolyai János Matematikai Társulat és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat közös elodje, a Mathematikai és Physikai Társulat abból a célból, hogy maradandó emléket állítson báró Eötvös Lorándnak, a társulat akkori elnökének vallás- és közoktatásügyi miniszterré történt kinevezése alkalmából. A versenyt eleinte a „Mathematikai és Physikai Társulat versenye”-nek nevezték, késobb ,,Mathematikai tanulóverseny”-ként említették, majd Eötvös báró halála után az ,,Eötvös Loránd mathematikai tanulóverseny” lett a kialakult elnevezés. (Voltak idoközben kisebb eltérések, a KöMaL beszámolója szerint például 1926-ban ,, ,Eötvös Lóránt' XXIX. mathematikai tanulmányverseny”-t rendeztek.) A versenyen eleinte 100, ill. 50 koronával járó I. és II. b. Eötvös díjban, ill. dicséretben részesítették a legjobb versenyzoket. A verseny eredetileg megjelölt célja ugyan a matematika és fizika szaktárgyak muvelésére való rátermettség megállapítása volt, fizika feladat sosem szerepelt a versenyen. A versenyen érettségizett tanulók indulhattak és használhatták a magukkal hozott könyvet és jegyzetet. A kezdetektol egészen a mai napig érvényes, hogy egyetlen fordulóban három feladatra 4 óra munkaido áll rendelkezésre. A KöMaL eleinte részletesen beszámolt a versenyrol, a díjakat pedig maga Eötvös Loránd adta át. A késobbi KöMaL beszámolók a feladatok és megoldásaik ismertetésén túl csak a nyertesek adatait közölték néhány sorban.

 

Honlap megnyitása
(új oldalon)