Tudományos népszerűsítő előadások a Fővárosi Fazekas Mihály Gimnáziumban

A modern matematikába, illetve a matematika XX-XXI. századi alkalmazásaiba pillanthatunk be neves egyetemi oktatók, kutatók segítségével. Mindig kedden, 16 órakor kezdődnek a diákok, tanárok és más érdeklődők számára meghirdetett programok a Nagyteremben.

Házigazda: Hraskó András, email: hraskoa@fazekas.hu

Anatole France	1. Mottó
nobelprize.org	Néhány éve, amikor Hochwald fenyői között töltöttem a tavaszt és a nyarat, hosszas sétáim alatt mindig meglepődtem, hogy minden olyan helyen találok egy padot, ahol az árnyék szelídebb, a kilátás tágasabb, a természet vonzóbb. Ezek a falusi padok olyan neveket viseltek, amelyek árulkodtak felállítóik érzelmeiről. Az egyiket a barátság találkozóhelyének hívták, a másikat Sophie pihenőjének, a harmadikat Charlotte álmának. A derék elzásziak, akik ily módon "pihenőket" és "találkozóhelyeket" készítettek barátaiknak és a sétálóknak, megtanítottak rá, hogy mennyi jót képesek tenni azok, akik a szellem birodalmában éltek, és sokat sétáltak benne. Elhatároztam, hogy én is falusi padokat állítok fel a szentelt erdőkben és a Múzsák forrásai mellett. A szerény és jámbor erdőlakóknak ez a foglalatoskodása csodálatosan illik hozzám. Nem kíván sem elméletet, sem rendszert, csak azt akarja, hogy szelíden álmélkodjunk a dolgok szépségén. A falusi bölcs, a földmérő mérje ki bátran az utat, és helyezze el a mérföldköveket! Engem eléggé elfoglalnak a "pihenők", a "találkozóhelyek" és az "álmok" jóindulatú gondjai. Ízlésemhez szabva és erőmhöz mérten a kritikus feladata abban áll, hogy szeretettel felállítsa a padokat a szép helyeken és a tegeai Anütével így szóljon: "Bárki légy is, ülj ide a szép babérfa árnyékába, és magasztald a halhatatlan isteneket!"
Anatole France: Előszó (lásd Ima az Akropoliszon: A francia esszé klasszikusai, Budapest, Európa, 1977)

2. Mottó	Fazekas Mihály
...nem igaz az, hogy az esméret' gyönyörűségének tsak a' haszon vólna a' rugója. Gyönyörködik a' Kertész számtalan plántáibann és virágibann, mellyeknek semmi hasznát nem tudja; gyönyörködik a' mezei ember, ha az Égre tekíntvénn eggynehány Tsillagokat névenn nevezhet; gyönyörködik a' tanúlt ember a' Tudománybann a' mellybenn jártas; bár annak orvosi és gazdasági hasznáról nem számolhat is. Maga az esméret-terjedése és szélesedése az ember okos lelkébenn a' legtisztább és nemesebb gyönyörűség-érzésnek kútfeje. A' ki abból magából is gyönyörűséget érezni nem tud: tegye félre a' Természet vizsgálását; sőt a' Tudománynak minden névvel nevezendő nemét tegye félre; nem néki való...	mek.oszk.hu
Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel: Magyar fűvész könyv, 1807 (Elöljáró beszéd)