M.: A szögekkel való ismerkedés során megállapítottuk, hogy a fedésbe hozható szögek egyenlők, s az a nagyobb, mely tartalmaz a másikkal egyenlő szöget. Most  felelevenítjük, s a gyakorlattal összekapcsoljuk, mozgósítjuk e fogalmakat. Pl.: Hogyan hozzunk létre egy adottal egyenlő szöget? Alapszerkesztéseket tanítunk ezen az órán, fontos, hogy minden gyerek kövesse munkánkat, miközben a gyorsan haladók számára kínosan lelassulhat az óra. Adjunk nekik külön feladatot, míg a gyengébbekkel másodszor, harmadszor ismétlünk egy-egy elemet. Az óra első fele lehet frontális, ekkor tanítjuk
- a szögmásolást;
- két szög összegének és különbségének szerkesztését

Az óra második felében – ha önálló és gyenge diákjaink egyaránt vannak – differenciáljunk!

Speciális szögek szerkesztésével folytatjuk.

Itt kétféleképp is eljárhatunk. Az eddigiek ismeretében ügyesebb osztályokban az egész osztály, vegyes összetétel esetén csak az önállóbbak keressenek maguk eljárásokat a derékszögből „legyártható” szögek szerkesztésére, (45°, 22,5°, 135° stb.) míg a gyengébbeknek segítünk. Én itt szoktam tanítani a 60°-os szög szerkesztését is, ezzel jelentősen bővül a szerkesztendő szögek tárháza. Szögenként 3 – 4 különböző ötlet várhatóan felmerül. Ne ragaszkodjunk egy módszerhez! Legyen jó a megoldás ötlete, terve, és pontos a kivitelezés! (A megoldás ötlete címén azt mondják el a gyerekek, hogy milyen műveleteket alkalmazunk: 135° = 180° - 45° = 270° : 2 = 3· 45° stb.