Megjegyzés:

Formailag ezt sokféleképp tehetik, pl.:
1. igaz – feláll, hamis – leül
2. fejet a padra lehajtva kézfeltartással jelzi, ha az állítást igaznak véli – ez jobb, mert nem befolyásolják egymást tanítványaink
3. készíttethetünk kartonból (év elején) kis nyeles táblákat, melyek egyik oldalán H, a másikon I áll, s ezt az osztályban tárolva gyakorta elővehetjük. Ezzel is jelezhetik álláspontjukat a gyerekek. Nekünk könnyebbség, ha a két betűnek a színe is más.

Megjegyzés:

Amíg vannak, akik vétenek, addig beszéljük meg a helyes válaszokat! Ha minden órába beszúrunk egy-két perces ilyen gyakorlatot a téves válaszok arányából kirajzolódik előttünk, hogyan válnak a tanított fogalmak egyre tisztábbá, biztonságosabban használttá.

Megjegyzés:

Vigyázzunk a válaszok megítélésével! Az első 3 utasításból nem következik, hogy mi lesz a negyedik, sőt az sem, hogy van negyedik, ezért a helyes válaszok egyike így szólhat:
4. ha a 4 osztási maradékai szerint színezzük a számokat, akkor 4 színt használunk, mert 4 különböző maradékkal van dolgunk.

Most – közösen – pontosítsunk : Egy adott szám maradékai szerint színezzük a számegyenest
Hány színt használunk 3, 5, 9, a esetén?
Hogyan helyezkednek el az azonos színű számok?
Hogyan helyezkednek el a különböző színűek?

Megjegyzés:

Színes öntapadós jegyzetpapírokat használhatunk a táblai megjelenítéshez:
zöld cetli + sárga cetli = ? [] +[]+ []=?
A gyerekek lelkesen adnak egymásnak nehezebbnél nehezebb ilyen fejtörőket, melyek megoldása közben észreveszik azokat az összefüggéseket, műveleti tulajdonságokat, melyeket tanítani kívánunk – ezeket lehetőleg velük fogalmaztassuk meg:
- Ha egy összeg minden tagja osztható pl. 4-gyel, akkor az összeg maga is 4-gyel osztható
- Összeg osztási maradéka úgy is lehet 0, hogy a tagok maradéka külön-külön egyik sem 0, ekkor a maradékok összege osztható a számmal. Stb
- Összeg osztási maradékát  megkaphatjuk úgy is, hogy a tagok maradékainak összegét képezzük, s ennek az összegnek vesszük az osztási maradékát. (Összeg osztási maradéka a tagok maradékai összegének a maradéka)

Megjegyzés:

Gyorsasági versenyben adhatjuk. Aki kész felírjuk a táblára, mondjuk az első 12-ig. Ellenőrzéskor a hibát vétőket letöröljük, a táblán maradókat jutalmazzuk. Lesznek, akik minden esetben osztást végeznek, ők azonban nem a gyorsak közül valók.
Adhatjuk „cetlis” feladatként is: a táblázatba írt összes számot összeadva a cetlire csak ezt az összeget kell írni (és a saját nevet), majd beadni. Aki kész kisétál a tanári asztalhoz, leteszi a cetlit, helyremegy és vár. A jó megoldást tartalmazó cetliket osztjuk vissza, például jóponttal.