 |
 |
|
 |
|
| |
Moussong Gábor A Poincaré sejtés 2006. szeptember 19.
Henri Poincaré a XIX.-XX. század fordulóján szinte egymaga hozta létre a modern matematika egyik alapkövévé vált tudományterületet, a topológiát. A róla elnevezett sejtés, amely a háromdimenziós tér szerkezetét világítja meg, a leghíresebb matematikai problémák közé került. A sejtést a legkiválóbb matematikusok száz éven keresztül hiába ostromolták. Az utóbbi évek legnagyobb matematikai szenzációját jelenti az a hír, hogy Grigorij Perelman orosz matematikus megoldotta Poincaré sejtését. Sőt, ezt az eredményt speciális esetként nyerte egy általánosabb problémának, az úgynevezett geometrizációs sejtésnek a megoldásából. Az előadás megkísérli a laikus érdeklődő számára befogadhatóvá és szemléletessé tenni ennek a problémakörnek a matematikai hátterét. Ehhez olyan alapvető kérdésekig kell visszanyúlni, hogy mi a geometria, mit is értünk geometriai téren, illetve a tér topológiai fogalmán. Szemléletes szinten megvizsgáljuk, milyen kölcsönhatás áll fenn a tér geometriája és topológiai szerkezete között. Ezeken a kérdéseken keresztül jutunk el a Perelman-féle eredmények jelentőségének a megértéséhez.
Sylvia Nasar és David Gruber: Manifold destiny - A legendary problem and the battle over who solved it. The New Yorker, Annals of Mathematics
Az 1 millió dolláros díjat felajánló Clay Matematikai Intézet oldala a Poincaré sejtésről: A Népszabadság, 2006. augusztus 24-ei híre: Perelmant nem érdekli a Fields-érem. A Wikipedia Perelmanról:
|
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
 |
|
 |
|
 |