Az
animációban lépésről lépésre követhető, hogy miként
építhetünk a derékszögű háromszöggel egybevágó háromszögekből, valamint
az oldalakra rajzolt négyzetekből egy-egy nagyobb négyzetet.
Az első négyzetben (az n csúszkával
felépíthető) előbb a derékszögű háromszög (lila) befogóira emeltünk
négyzeteket (zöld és sárga), majd a két négyzet egy-egy oldalához egy,
az eredeti derékszögű háromszöggel egybevágó háromszöget (a másik lila)
illesztettünk. Végül a két lila háromszög átfogójához egy-egy további,
velük egybevágó háromszöget (piros színnel) illesztettünk. Ha a
derékszögű háromszög hegyesszögeit és jelölik,
akkor az ábrán azonos módon jelölt szögek egymással megegyeznek. Mivel
, ezért a színes síkidomok együtt egy négyzetet alkotnak, amelynek
oldala pont a derékszögű háromszög két befogójának összege (az
ábrán ).
Ha a derékszögű háromszög területét T jelöli, akkor a nagy négyzet
területe
.
Most
nézzük az m csúszkával felépíthető négyzetet! Itt előbb a derékszögű
háromszög (lila) átfogójára emeltünk egy négyzetet (kék
színnel), majd ennek további oldalaihoz, mint átfogókhoz illesztettünk
egy-egy, az eredetivel egybevágó derékszögű háromszöget (a további lila
háromszögek). Az egybevágóság miatt az és szögek az
ábrán jelölt helyeken megjelennek. A kék négyzet csúcsainál a lila háromszögek befogóinál
kialakuló szögek nagysága . Ebből adódóan a "szomszédos" lila
háromszögek megfelelő befogói egy egyenesre illeszkednek, így az
"építkezés" után valójában ismét egy oldalú négyzet alakul
ki. Az ábra alapján ennek területe , ahol c a derékszögű
háromszög átfogóját jelöli.
Az oldalú négyzet
területére kapott összefüggések alapján
,
amiből adódik, hogy
.
Eredményünk alapján a derékszögű háromszög befogóira rajzolt négyzetek
területének összege megegyezik az átfogóra emelt négyzet területével,
ami pont Pitagorasz-tétele.
|