Egy
korábbi feladatban megvizsgáltuk
azokat a
síkkitöltéseket, amelyek csak egyfajta szabályos sokszöget használnak.
Ilyenből
3 féle létezik: ezek szabályos háromszögekből, négyszögekből vagy
hatszögekből
építkeznek. Ha legalább kétfajta szabályos sokszöget használunk, akkor
egy
csúcsnál legalább 3, legfeljebb 5 szabályos sokszög érintkezhet.
Valóban,
hiszen a szabályos sokszögek közül a háromszögnek a legkisebb a belső
szöge
(60°), ebből pedig pontosan 6 darab kell egy hézagok és átfedések
nélküli lefedéshez,
ezért 6 sokszögnél több semmiképpen nem vehet részt a kitöltésben.
Pontosan 6
sokszög is csak akkor, amikor szabályos háromszögekből építkezünk. A
másik
oldalról viszont: a csomópontoknál két sokszög nyilván nem elegendő,
hiszen
minden szabályos sokszög konvex, ezért a szögei 180°-nál kisebbek, így
két
sokszög hézagmentesen nem tudja egyetlen csomópontnál sem kitölteni a
síkot.
Ebben a feladatban azokat a kitöltéseket keressük, amelyeknél minden
csomópontnál 4 sokszög találkozik. Az egy csomópontban 3 szabályos
sokszöget
tartalmazó síkkitöltéseket egy másik feladatban
tanulmányoztuk.
Legyen
az egy csúcsnál találkozó sokszögek oldalainak száma n,
m
és k és l
. Ekkor a sokszögek
belső szögei rendre
.
A
csomópontoknál a kitöltés nem tartalmaz sem hézagot sem
átfedést, ezért
,
amiből
összevonás, rendezés és
egyszerűsítés után
.
Ha most ,
akkor az feltétel
miatt
,
ami ellentmond a fenti egyenlőségnek.
Ebből adódóan n
értéke 3 vagy 4.
Vizsgáljuk ezúttal az n=4 esetet, amikor
a legkevesebb oldalt tartalmazó sokszög négyzet. Ekkor
,
amiből rendezés után azt kapjuk, hogy ,
majd miatt
hogy m=4.
Ugyanezt a gondolatmenetet
folytatva
amiből ,
végül k=4
adódik.
Ebből már azonnal következik, hogy l=4.
A sík (4, 4, 4, 4) kitöltését, azaz a négyzetrácsot kapjuk. Ez a
kitöltés a
feladat feltételeinek nem felel meg (csak egyféle sokszöget használ), egy
másik
feladatban már korábban megkaptuk.
Vizsgáljuk az n=3
esetet. Ekkor
.
Először nézzük meg, hogy mi a helyzet, ha
a csomópontban már nincs több háromszög, azaz ha .
Ebben az esetben
,
és így , ezért szükségképpen m=4.
Visszahelyettesítés után
,
,
amiből , azaz
k=4,
és ezért l=6.
Ebben az esetben
a (3, 4, 4, 6) síkkitöltést kapjuk, amely az alábbi animáció alapján
meg is
valósítható.
Most azt az esetet elemezzük, amikor n=3
és a csomópontok további szabályos háromszöget is tartalmaznak, azaz m=3. Ebben
az esetben
,
,
,
,
,
.
A 9-et kell tehát két pozitív egész szám
szorzatára bontanunk. Ezt megtehetjük úgy, hogy
Az első esetben k=4 és l=12, a felbontás
pedig amit így kapunk a (3, 3, 4, 12), azaz minden csomópontban két
háromszög,
egy négyzet valamint egy 12-szög találkozik.
Megmutatjuk, hogy ez a kitöltés nem
valósítható meg. Először is a 12-szögben nem lehet két szomszédos
oldal,
amelyek mindegyikéhez négyzet csatlakozik, mert akkor a két oldal közös
csúcsában a feltételekkel ellentétben 2 négyzet találkozna. Ezért a
12-szögben
van olyan oldal, amelyhez háromszög csatlakozik (az ábrákon AB jelöli). A
következő esetek lehetségesek.
- AB-hez és két
szomszédjához egy-egy
háromszög illeszkedik. Ekkor a kitöltés folytatásához az A és B csúcsoknál
egy-egy négyzetet kell leraknunk, végül a Q pontnál két
négyzet találkozik, ami
lehetetlen.
- Az
AB-hez
háromszög csatlakozik, két
szomszédjához egy-egy négyzet. Ekkor az A és B csúcsokhoz
egy-egy háromszöget
kell leraknunk, így végül a Q
pontnál 3 háromszög csatlakozik egymáshoz, ami
lehetetlen.
- AB-hez háromszög,
egyik szomszédjához
szintén háromszög, másik szomszédjához négyzet csatlakozik. Ebben az
esetben az
A
csúcshoz háromszöget, a B
csúcshoz négyzetet kell leraknunk (a Q csúcshoz
pedig 12-szöget). Ekkor viszont az A
és B
csúcsoknál a kitöltést alkotó
sokszögek nem ugyanabban a sorrendben követik egymást (A-nál a két
háromszög
szomszédos, B-nél
nem). Ez az eset sem felel meg a feltételeknek.
Ha
pedig a 9-et úgy bontjuk szorzattá, hogy mindkét tényező 3,
akkor k=l=6 adódik, az
ennek megfelelő felbontás
pedig a (3, 3, 6, 6), ami megvalósítható és az alábbi animáció
szemlélteti.
|